A szabályozott vízpótlás szerepe az ártéri élőhelyek állapotának és az inváziós növényfajok fertőzöttségének alakulásában a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben

Abstract

A klímaváltozás és a folyószabályozások együttes negatív hatásait mára már erősen érezzük hazánk területén, kiemelten az Alföldön. A szélsőséges időjárási események mellett (mint a hosszú aszályos időszakok és a hirtelen levonuló árvizek) a Tisza-völgy vízrendszerének átalakítása, az árvízvédelmi töltések megépítése és a mederszabályozások alapjaiban változtatták meg az egykori vízdinamikai folyamatokat. Ennek eredményeképp az ártéri élőhelyek kiterjedésének drasztikus csökkenése és az ökológiai állapotuk romlása figyelhető meg. Az egykor rendszeresen elöntött területek egy része mára kiszáradt, a vízhez kötődő fajok élettere számottevően beszűkült. A vízhiány miatt csökken ezen vizes élőhelyek regenerációs képessége, a szukcessziós folyamatok felgyorsulhatnak és az inváziós fajok térnyerése is erősödhet. Ilyen idegenhonos faj a parti szőlő (Vitis riparia) és a gyalogakác (Amorpha fruticosa), melyek komoly természetvédelmi gondot okozhatnak ezeken a területeken. A Mártélyi Tájvédelmi Körzetben a KEPHOP-4.1.0-15-2016-00070 számú pályázat keretein belül létrehoztak egy zsiliprendszert, mely összeköt olyan kubikgödröket, melyek a domborzati viszonyok miatt csak ritkán kapnak elöntést, valamint a Tiszára telepített hajómalom segítségével megfelelő vízállás mellett szabályozott vízpótlásra is lehetőséget teremtettek. Mivel a terület főbb természeti értékei vízhez, illetve vizes élőhelyhez kötődnek, kiemelt fontosságú ezek megőrzése és fenntartása. A projekt hazánkban eddig egyedülálló, a vízmegtartással foglalkozó beavatkozások között is egyedi; természetvédelmi, árvízvédelmi és erdőgazdálkodási szempontokat is figyelembe véve valósult meg. Az igazi jelentősége azonban abban rejlik, hogy referenciaként szolgálhatnak a Tisza-vidék más részein is hasonló célú élőhely-rehabilitációs és vízgazdálkodási projektek számára. Az eredményeim rámutatnak majd arra, hogy a szabályozott vízpótlás kedvezően befolyásolja a vizes élőhelyek állapotát, elősegíti a természetközeli vegetáció fennmaradását, valamint növeli az élőhelyek mozaikosságát, biodiverzitását. Ugyanakkor feltételezhető, hogy az inváziós fajok jelenléte továbbra is, hosszútávon jelentős természetvédelmi kihívást jelent további megfelelő kezelési beavatkozások nélkül. Diplomamunkámban értékelem a megvalósult beavatkozások hatását a vegetációra, valamint saját terepi tapasztalataimat összevetem két korábbi kutatás (2005 és 2015 évi) eredményeivel. Ez az összehasonlítás lehetőséget ad arra, hogy nagyobb léptékben értékelhessük a bekövetkezett változásokat az élőhelyek szerkezetében és kiterjedésében. A kutatásom célja, hogy megállapítsam, hogy a beavatkozás következtében kimutatható-e kedvező irányú változás az általam vizsgált területen.