Napjainkban a lisztérzékenység, másnéven cöliákia, az egyik leggyakoribb betegség, melyet a cöliákiás egyéneknél a gluténban található egyik peptidre, a gliadinra nem megfelelő válasszal reagál az immunrendszer. Ennek következtében felszívódási zavarok, a vékonybélben található bélbolyhok károsodása, illetve krónikus gyulladás is létrejöhet. Témaválasztásom során elsősorban személyes érintettségem vezérelt, hiszen jó magam is 18 éve cöliákiás vagyok. Diplomamunkám célja felmérni, hogy milyen gazdasági hatással bír a cöliákia a családok pénzügyi helyzetére, illetve a keresetükhöz viszonyítva mennyit költenek hazánkban a gluténérzékenyek arra, hogy teljes mértékben mentes életet tudjanak élni. Kutatásom során az adatgyűjtés nem valószínűségi, célirányos mintavétellel történt. A bekerülési kritérium az volt, hogy a cöliákiás egyének 18-45 év között legyenek. Az adatok kiértékeléséhez a Microsoft Excel és a ROPStat nevű statisztikai programot használtam. A statisztikai adatelemzést Mann-Whitney- és egymintás t-próbával végeztele é 5%-os szignifikanciaszint mellett. A kutatás során kiderült, hogy azok a személyek, akik internetről és/vagy külföldről is vásárolnak, havi szinten többet költenek gluténmentes termékekre, azoknál, akik ezeket a beszerzési formákat nem veszik igénybe. A megkérdezettek 85,4%-a készít el otthon magának gluténmentes ételt, ahelyett, hogy megvásárolná a boltban, azonban nem igazolódott az a feltételezés, miszerint az ételek otthoni elkészítése kevesebb havi költséget eredményez. Azok a válaszadók, akik külföldi vásárlási tapasztalatokkal is rendelkeznek, úgy érzékelték, hogy a más országokban megvásárolt termékek olcsóbbak, mint hazánkban. Konklúzióként említendő, hogy a hazai gluténmentes piac nem elég felkészült és pénztárcabarát a cöliákiások számára, továbbá az állam által nyújtott támogatások is fejlesztésre szorulnak.