We investigate changes in the socio-economical, labor market, and educational situation of the Hungarian youngsters from Transylvania; the investigation is based on two large-scale (MOZAIK 2001 and Youth 2016) surveys. The principal research question is the choice of the paradigm from the toolbox of social stratification that can describe the inequalities within this group. Our conclusions state that the influence traditional variables diminished, and that horizontal differences must be taken also into consideration to better describe stratification.

Jelen tanulmány két nagymintás (MOZAIK 2001, illetve Magyar Ifjúság Kutatás 2016) ifjúságkutatás alapján mutatja be az erdélyi magyar fiatalok társadalmi-gazdasági, munkaerőpiaci és iskolázottsági helyzetében bekövetkezett változásokat. Kulcskérdésünk, hogy a társadalmi rétegződés eszköztárából melyik paradigma segítségével tudjuk leírni a fiatalok körében megmutatkozó egyenlőtlenségeket, illetve milyen struktúraképző elemek differenciálják ezt a korosztályt. Következtéseink szerint – az iskolai végzettség státusra gyakorolt hatása nőtt, az apa foglalkozásának szerepe viszont csökkent, tehát hagyományos rétegváltozók kevesebbet magyaráznak, mint korábban – a fiatalok társadalmi rétegződésének a feltárásában a társadalmi státus (foglalkozás) mellett figyelembe kell venni a horizontális különbségeket is.