Az első nagyobb részben elhelyezem a részvénytársaságokat a gazdasági társaságok rendszerében, megvizsgálom a gazdasági társaságok számának, alakulásának főbb tendenciáit. Ezután rátérek a részvénytársaságok alapításának és szervezeti felépítésének, szabályozásának ismertetésére, külön a zártkörűen és külön a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetén, majd összefoglalom a két működési formából eredő különbségeket. A dolgozat második nagyobb egységében az értékpapírok fogalmi ismérveiből kiindulva tisztázom a részvények jogi szabályozását, azt hogy mely részvényfajtákat bocsáthat ki a zárt és melyeket a nyilvánosan működő részvénytársaság és hogy azokra milyen szabályozás vonatkozik, valamint hogyan történhet a részvények előállítása. A harmadik nagyobb egységben a tőzsde piacgazdaságban betöltött szerepével foglalkozom, majd számba veszem a részvények Budapesti Értéktőzsdére történő bevezetése során a részvénytársaságra háruló kötelezettségeket, vagyis a tájékoztatási, és a díjfizetési kötelezettségeket. Dolgozatom végén összegyűjtöm azokat az érveket és ellenérveket, amelyek a részvények tőzsdei bevezetése mellett és ellen szólnak és amelyeket mindenképpen számításba kell vennie egy, a részvényeit a tőzsdére bevezetni szándékozó társaságnak.