A személyiségi jogok minél szélesebb körű gyakorlása és a nem cselekvőképesek számának várható növekedése a jövőben olyan társadalmi problémákat vet fel, amelynek megoldását nemcsak szabályozásokkal, de komoly intézményi hálózatfejlesztéssel, családok, barátok bevonásával és a civil szervezetek tényleges tevékenységével kell megoldanunk. A társadalomnak el kell fogadnia a nem cselekvőképesek növekvő jelenlétét és igyekeznie kell segíteni. Vajon ez megvalósulhat? Vajon lehet-e számítani másra, mint a puszta szabályozásokra, amelyek már többször bebizonyították, hogy jelen formájukban nem tökéletesek? Vajon ad-e megoldást a tervezett új Ptk.? Ha igen, van rá elég kapacitás?