A dolgozat célja Benedikt Carpzov (1595-1666) szász jogtudósnak Debrecen szabad királyi város 18. századi büntető esetjogára gyakorolt hatásának a feltárása. Az alapvetően összehasonlító jogtörténeti kutatás a hazai büntető joggyakorlatot egy olyan aspektusból igyekszik vizsgálni, amelyre tudomásom szerint eddig még számottevően nem került sor. Az elemzés Carpzovnak a debreceni joggyakorlatra kifejtett hatásának bemutatására koncentrál, de ezen belül elsősorban arra a kérdésre fókuszál, hogy milyen volt az idegen – Carpzov munkáiban megjelenő – jog (ius aliarum gentium) és a hazai jog (ius patrium) egymáshoz való viszonya a debreceni büntető jogalkalmazás tükrében. A kutatás alapján megállapítható, hogy az ítéletekben szereplő hivatkozások száma nem volt olyan jelentős. A hivatkozások nagy részét az actio fiscalisokban és a perbeli szóváltásokban megjelenő hivatkozások tették ki. A Carpzov munkáiban megjelenő jog elsősorban egyfajta támogató funkciót töltött be az esetjogban, olyan kérdésekben használták fel, mikor az a hazai joggal azonos megoldást nyújtott. Ezen túl azonban több olyan eset is előfordult, ahol a Carpzovra történő hivatkozás a hazai jogi szabályozás kiegészítésére szolgált, illetve ha a hazai jog az adott kérdést nem szabályozta, akkor is alkalmazták.