A ,,Droit Terminale STG” tankönyv részleteinek fordítása

Abstract

A diplomamunkám forrásnyelvi szövegének a Ghislaine Guichard, Jacques-André Hassenforder és Pascale Liochon által írt Droit terminale STG című könyvet választottam, amely 2006-ban jelent meg. A tankönyv szövege gazdasági-üzleti szakszövegnek minősíthető. Műfaját tekintve ez egy középiskolásoknak szánt érettségire felkészítő tankönyv, melynek célja, hogy a diákok elsajátítsák az alapvető gazdasági-jogi alapismereteket. Ennek okán rengeteg feladatot, szövegelemzést és tanulást segítő és ellenőrző kérdést tartalmaz, azonban minden témakör végén találunk egy két oldalas összefoglalót, ami tömören összegzi az adott témakör lényegét. Mivel ezek az informatív szövegrészek minden fontos ismeretet tartalmaznak, illetve nincsenek feladatokkal közbeszakítva, ezért diplomamunkám fordítási alapjául ezen összefoglaló modulok egy részét választottam. A forrásnyelvi szöveg pontos besorolásához Katharina Reiss fordításközpontú szövegtipológiáját vettem igénybe, ami szerint a szövegeket négy különböző típusba lehet besorolni: léteznek tartalomközpontú, formaközpontú, felhívásközpontú és audio-mediális szövegtípusok. (Klaudy 1994: 47-48) Mivel a forrásnyelvi szövegem legfőbb célja tankönyvjellegénél fogva az ismeretek átadása, ezért véleményem szerint tartalomközpontú szövegnek feleltethető meg, ebből kifolyólag elsőszámú fordítói feladatom a szakszöveg jelentéstartalmának maradéktalan visszaadása volt. (Klaudy 1994: 48) A forrásnyelvi szöveg kiválasztásakor motiváló tényező volt, hogy hiányosnak éreztem ismereteimet a gazdasági folyamatok jogi kereteit illetően, ezért szerettem volna bővíteni a tudásomat, és jobban megismerkedni ezzel a témakörrel a fordítás során. Véleményem szerint a fordítás során nem elég a szavak jelentésének maradéktalan visszaadása, hanem fordítóként elengedhetetlen, hogy alaposan beleássuk magunkat abba a szakterületbe, amivel éppen foglalkozunk. A tankönyv olyan témákat boncolgat, mint például: a vállalat különböző jogi formái és jogi kritériumai vagy a munkaszerződés különböző fajtái. Ezek alapján megállapítható, hogy a kiadvány átfogó bevezető ismereteket ad a francia jogi-gazdasági szakterületről, ami még jobban megerősített abban, hogy ez a tankönyv biztosítja számomra a legmegfelelőbb forrásnyelvi szöveget. Már a forrásnyelvi szöveg fordításának megkezdése előtt tisztában voltam azzal, hogy a legnagyobb kihívást a megfelelő terminusok megtalálása fogja jelenteni, és a gyakorlat ezt igazolta is. Az adekvát terminusok kiválasztása rengeteg kutatómunkát igényelt, hiszen bár a francia és a magyar gazdasági élet számos hasonlóságot és átfedést mutat, léteznek kisebb- nagyobb különbségek, amelyeknek fordítóként utána kellett járnom és ennek fényében kiválasztani a terminusokat.