Szakdolgozatom célja az ügyész büntető igazságszolgáltatásban betöltött szerepének bemutatása, amely által átfogóbb képet kaphattam az ügyészi tevékenységéről. Törekedtem ismertetni az ügyészség alkotmányos helyzetét, az ügyészség szervezetét, jogállását, büntetőeljárásbeli feladatit. Véleményen szerint ehhez elkerülhetetlenül ismerni kell a jogtörténeti előzményeket, hiszen a jelen kérdései hitelesen csak a múlt ismeretében válaszolhatók meg. Éppen ezért először is egy történeti áttekintést végeztem a kezdetektől a hazai előzményeken keresztül, hogyan alakult ki az ügyészség, majd ismertettem az ügyészi feladatokat meghatározó jogszabályokat. Az ügyész szerepéről gondolatokat találunk különböző nemzetközi szervezetek dokumentumaiban is, ezek közül főként az Európai Tanács ajánlásait ismertettem. Néhány alapfogalom tisztázását is szükségesnek tartottam, melyek ismerete és figyelembevétele sem mellőzhető. Felvázoltam az ügyészség szervezeti felépítését és jogállását. Mind ezek meghatározzák az ügyészség felépítését, működését és szakmai tevékenységét is. Kiemelten foglalkozom a büntetőjogi szakterület bemutatásával. Az ügyész büntetőjogi tevékenységét ismertettem a nyomozás, vádemelési és a bírósági szakaszban. Vizsgálódásaim tárgyát képezték a Legfőbb Ügyészség honlapján elérhető közérdekű statisztikai tájékoztatók, melyek a büntetőjogi szakágra vonatkozóan tartalmaznak adatokat. Elemzéseket végeztem, statisztikai adatok vetettem össze. A büntetőeljárás elhúzódásának okait vázoltam fel, illetve azt, hogy az ügyésznek milyen szerepe lehet az eljárás gyorsításában. Végül kitértem a 2018. július 01. napján hatályba lépő, az új büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban új Be.) változásokat e témával kapcsolatosan. Az értekezés elkészítéséhez segítséget nyújtott a lakóhelyemen működő járási ügyészségen található irodalmi anyagtár, amely feldolgozta az ügyészi szervezetet és munkásságát, továbbá a Debreceni Egyetem könyvtárának eljárásjoggal foglalkozó szakkönyvei is.