Napjainkban a környezetre számos negatív hatást gyakorol a növekvő mennyiségű szennyvíz, a fokozódó iparosodás és urbanizáció, nem is beszélve az emberi társadalom mérhetetlen energiaigényéről. A felhasználható vízkészletek egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve, ezért a kutatók számára elsődleges feladat a tiszta, fenntartható és megújuló energiaforrások keresése. Az algák általában a különböző típusú víztestek elsődleges termelő szervezetei, amelyek igen változatos környezeti körülmények között képesek növekedni. Egyes édesvízi mikroalga törzsek halotoleranciája lehetővé teszi a sós vizek (tengervíz, brakkvíz, használt termálvíz) használatát különböző biotechnológiai folyamatokban, mely során csökkenthető a felhasználandó édesvízmennyiség és kedvezően hathat az algákban történő lipidfelhalmozódásra. Munkánk során két Scenedesmus fajt (S. obliquus, S. obtusus) Bold Basal Medium tápoldatban, különböző sókoncentrációk (500, 1 000, 5 000 és 10 000 mg/L NaCl) mellett 14 napig tenyésztettük, a sótartalom hatását vizsgáltuk a két Scenedesmus faj növekedésére, klorid-, foszfát- és nitrát-eltávolítására, valamint biomassza és lipid termelésére. Az eredmények azt mutatták, hogy mindkét alga képes tolerálni a magas sókoncentrációt és képes volt nagy mennyiségű klorid és nitrát eltávolítására. Másrészről egyidejű sótalanítás és lipidtermelés érhető el a sós vizek használata során. A kapott eredmények arra utalnak, hogy a vizsgált két mikroalga faj potenciálisan alkalmazható a jövőbeli új, alternatív szennyvízkezelési és biodízel-alapanyag előállítási folyamatok során.