A szakdolgozat elsősorban a társadalmi szervezetek környezetvédelmi hatósági ügyekben való részvételéről szól, másodsorban a környezeti információhoz való hozzájutásról. Mivel a környezeti információkhoz való hozzájutás fontos előfeltétele a környezetvédelmi hatósági ügyekben való részvételnek ezért lett a dolgozat fontos alkotóeleme. Két nagy részre tagolható a dolgozat az első részben a jogszabályi háttérnek jártam utána. Az információk szabadságát, illetve a környezeti hatósági ügyekben való részvételt szabályozó magyar, európai uniós és nemzetközi szabályozást tekintettem itt át. A dolgozat második felében pedig a jogszabályok gyakorlati megvalósítását igyekeztem feltárni. Ezt két szemszögből vizsgáltam az egyik volt a társadalmi szervezetek oldala, a másik pedig a hatóságok oldala. A dolgozat ezen részének a lényege, hogy a társadalmi szervezetek mennyire ismerik a jogosultságaikat és mennyire használják azokat. Áttekintettem itt a civil szektor fejlődését a rendszerváltás óta. Statisztikák alapján jól látszik, hogy Magyarországon, hogyan erősödött meg a non-profit szektor. És bár a részvételre képesítés még hiányos hazánkban a társadalmi szervezetek egyre jobban ismerik a jogosítványaikat, és egyre többször vesznek részt hatósági ügyekben. A hatóságok részéről, pedig azt vizsgáltam, hogy mennyire segítik a civil szektort, mennyire adják meg nekik a környezeti információkat és képesek velük együttműködni környezetvédelmi hatósági ügyekben. Mára a hatóságok belejöttek a környezeti információk szolgáltatásába, illetve sikeresen tudnak együttműködni hatósági ügyekben a civil szektorral, bár kapcsolatuk azért nem konfliktusmentes. A dolgozatom befejezéseként áttekintettem néhány fontos kérdést, mint a környezetvédelmi hatósági ügyek szűkülése, illetve a társadalmi tudat alakulása. Tehát a dolgozat zárásaként azt vizsgáltam, hogy mennyire érdekli az embereket a környezetük, mennyit fejlődött a környezettudatosságunk az évek során, illetve azt a sajnálatos tendenciát boncolgattam, hogy hazánkban a kormány gazdasági megfontolásokból néhány esetben arra törekszik, hogy a társadalmi szervezeteket, illetve az állampolgárokat kirekessze a hatósági ügyekben való részvételből, ezzel háttérbe szorítva a környezetvédelmi szempontokat.