A malária olyan halálos fertőző betegség, amely 1-2 milliárd embert érint és évente több, mint 1 millió gyerek halálát okozza. Az évtizedek óta tartó intenzív kutatások ellenére még mindig nem rendelkezünk hatékony malária ellenes vakcinával. Napjainkban, a trópusi országokban a maláriaszabályozás a legsürgetőbb feladat. Habár nem áll rendelkezésünkre elegendő eszköz a leghatékonyabb gyógyszer, a chloroquine ellen kialakult rezisztenciára, emellett kevés az új gyógyszerfejlesztés és a szúnyog elleni eszközök kevésbé hatékonyak az egész világon elterjedt rovarölőkkel szembeni rezisztencia miatt. Ugyanakkor számos állatkísérlettel bizonyították, hogy lehetséges mesterségesen bizonyos fokú védettséget elérni és ez reményt adott a kutatóknak, hogy ezt az embereknél is el lehet érni (Feachem és Sabot, 2008). Vannak azonban problémák, ezek a következőek:

• az immunitás lassan alakul ki és az sem teljes, így az egyének újrafertőződhetnek, bár ezek kevésbé veszélyeztetik a beteg életét
• az immunitás gyakran csak a helyi Plasmodium törzsekre specifikus
• a kísérleti védőoltás ritkán sikeres és a vakcinázási módszerek között gyakran vannak olyanok, amelyek emberi felhasználásra alkalmatlanok. A cél ezért egy olyan vakcina kifejlesztése, ami jobb, mint a természetes immunitás. Ez egy nagy kihívás, mert figyelembe kell venni a parazita életciklus szakaszainak a támadását, és hogy milyen antigéneket használ. Így dolgozatomban a jelenleg fejlesztés alatt álló malária ellenes vakcinák bemutatását tűztem ki célul (Targett, 2005).