1959-ben született a bulgáriai Gabrovóban. A szegedi egyetem magyar–finn szakán szerzett diplomát 1985-ben. 1990-ig újságíróként dolgozott Szófiában. Azóta Békéscsabán él magyar feleségével és három gyermekével. A Heti Mérleg című városi hetilap főszerkesztőjeként dolgozik. Először magyarul publikálta írásait, sajátos rövid karcolatait. Első kötete Gondolkodó lét címmel jelent meg a Tevan kiadó gondozásában, a bolgár nyelvű válogatás 1996-ban a Kandallótűz címet kapta. 1999-ben az író ismét a Tevan kiadásában jelentette meg újabb válogatását, a Hajnali ösvényeket. Sztojcsev Szvetoszláv parabolisztikus példabeszédekkel, biblikus, apokaliptikus szellemiségű szövegekkel ábrázolja a minket körülvevő valóságot. Értékeit elvesztő világunkat a maga töredékességében ábrázolja. Néha meghökkentő történeteket mesél, néha talányos meditációra invitál. Sztojcsev provokatív író, gondolkodásra, szembenézésre, önvizsgálatra késztet és ösztönöz. Nehéz meghatározni, hogy milyen műfajban alkot: vajon példabeszédek, mesék, prózaversek ezek a szerfölött tömör írások, ezek a különös, modern zen buddhista szellemiséget asszociáló szövegek. Sztojcsev elbeszéléseit hasonlították már Örkény egyperceseihez, Rimbaud prózaverseihez és Sztratiev szatíráihoz. Engem Athony de Mello jezsuita szerzetes lapidáris prédikációira, elmélkedéseire emlékeztetnek ezek a keserű, kiábrándult, már-már hitevesztett gondolatfutamok. Bár képszerű elemekkel gyakran él, fő erőssége az absztrakció és a merész szóösszetételek, szókapcsolatok, jelzős szerkezetek használata. Kedveli a nyelvi bravúrokat, ezért is izgalmas a kétnyelvű kiadás, igazi csemege a bilingvis és eszmélni képes és hajlandó olvasók számára.