A Z generáció többségéről elmondható, hogy technológiai eszközökön nőttek fel, így figyelmi kapacitásukat az előző generációk szülöttei gyengének látják. Ugyanakkor kialakult náluk a multitasking képessége is, ami lehetővé teszi különböző tevékenységek párhuzamos elvégzését. Házimunka vagy utazás közben sokan fogyasztanak olyan tartalmakat, amelyekhez csak a fülünket kell használni – ilyenek lehetnek akár hosszabb terjedelműek is, mint például a podcastek, a hangoskönyvek, illetve az utóbbi közeli rokonai, a hangjátékok. Záródolgozatomban azt vizsgálom meg, hogy ez a három műfaj Magyarországon mostanra mennyire tört előre a már említett generációnak köszönhetően. Írásom első felében a témát körülölelő szakirodalmat boncolgatom a bővebb betekintés és nemzetközi kontextus feltárásának érdekében, a második felében pedig közönségkutatás segítségével szemléltetem saját tapasztalataimat. Ez egyrészt online kérdőív eredményeinek tárgyalásával, másrészt fókuszcsoportos beszélgetés során ért tapasztalatok elemzésével valósul meg. Az eredmények alapján az mondható el, hogy a hipotézisem azon része, ami a hangoskönyvekre és a hangjátékokra vonatkozik, megcáfolódott – főleg pénzügyi és kulturális okok miatt. Ami pedig a podcasteket illeti, mivel nem veszteséges vállalkozás, van rá igény a piacon, bár a zenével és az audiovizuális tartalmakkal szemben még mindig alulmarad.