A talaj fizikai, kémiai és biológiai állapotát elsősorban az emberi tevékenység, kevésbé a természeti tényezők határozzák meg, illetve befolyásolják. A különböző talajművelési rendszerek talajtulajdonságokra gyakorolt hatásai igen sokrétűek. A talajhasznosítás módja is hatással van a talaj szervesanyag-gazdálkodására, a talajhasználat gyakorlatán belül pedig a talajművelésnek van a legradikálisabb hatása a talaj tulajdonságaira.

A magyarországi talajok szénkészlete folyamatosan változik, szoros összefüggésben a talajművelésben beálló szemléletváltozással. Az elmúlt évtizedekre jellemző volt a talajt nem kímélő talajhasználat, így a talajtulajdonságok leromlása miatt megnőtt az igény a környezetkímélő és energiatakarékos talajművelési módok bevezetésére. Mivel a talaj a növénytermesztés egyik legfőbb olyan tényezője, amely alapvetően meghatározza a termelés minőségét, gazdaságosságát, a talaj és a növénytermesztés összefüggéseinek feltárása az egyik legfontosabb kutatási feladat.

A dolgozatba foglalt kutatómunkám során számításokat végeztem a talajhasználat változásának a talaj szénkészletére gyakorolt hatásának számszerűsítése érdekében. Egyik célom a szénkészlet számítás IPCC szerinti módszertanának elsajátítása, másrészt olyan becslések elkészítése volt, amelyek felhívják a figyelmet a talajhasználat és a talaj termékenységének hosszabb távon történő fenntartása közti összefüggésre. Két nagyságrendileg alapvetően eltérő léptékben vizsgáltam a talaj szénkészletének változását. Egy adott vizsgálati évre kiszámítottam Magyarország szántóinak szénkészletét, majd különböző, a mai gyakorlattól eltérő, de reálisnak tekinthető művelési szcenáriókat határoztam meg. Ezekre is kiszámoltam a magyarországi szántók szénkészletét, becslést adva talajhasználat megváltoztatásának számszerű következményeire. Más léptékű megközelítésként az IPCC metodikáját felhasználtam arra is, hogy táblaszinten is meghatározzam a talaj szénkészletének változását. A számításokhoz egy talajművelési kísérlet parcelláinak adatait használtam fel.