Absztrakt

A dolgozat a szülésznők magyarországi és angliai munkakörének összehasonlító vizsgálatára épül, kiemelten kezelve a szakmai autonómia, a munkaszervezés, a finanszírozás és a társadalmi megbecsülés kérdéskörét. A kutatás célja annak feltárása, hogy Magyarországon milyen rendszerszintű akadályok gátolják a szülésznők kompetenciáinak teljes körű kihasználását, és hogy az angliai modellből milyen adaptálható jó gyakorlatok segíthetnék a hazai ellátás fejlesztését. A dolgozat kvalitatív módszertant alkalmaz, dokumentumelemzéssel és egészségpolitikai áttekintéssel értékeli a két ország rendszerét. Az eredmények rámutatnak, hogy míg Angliában a szülésznők autonóm, kulcsszereplői a várandósgondozásnak és szüléskísérésnek, addig Magyarországon az orvosi dominancia, a finanszírozási diszfunkciók és a társadalmi bizalmatlanság jelentősen korlátozzák a szülésznői szakma kibontakozását. A dolgozat fejlesztési javaslatokat is megfogalmaz, többek között a szülésznői autonómia növelésére, szülésznői központok létrehozására, valamint a szülésznők társadalmi presztízsének erősítésére, amelyek hozzájárulhatnának a magyar szülészeti ellátás emberközpontúbbá és fenntarthatóbbá tételéhez.