A dolgozat célja az 1728-as szegedi nagy boszorkányperek körülményeinek és okainak feltárása. A szociális, politikai és kulturális feszültségek mellett a külső tényezőkre is hangsúly kerül. Ilyen külső tényező a természeti környezet, illetve az éghajlat, ami az életünk minden aspektusára hatással van, tehát annak megváltozása komoly következményekkel járhat, egy preindusztriális társadalomban különösen. Egyfajta következmény lehet a „bűnbakkeresés”, ami ebben az esetben a boszorkányüldözésekben nyilvánult meg. Ez a jelenség egy társadalmi válasz volt a korabeli kihívásokra, illetve a társadalmon belüli töréspontokra. Szakdolgozatomban amellett érvelek, hogy a belső feszültségek mellett a boszorkányüldözésekhez nagyban hozzájárult a 18. század eleji éghajlatváltozás, ami a csapadék mennyiségének csökkenését okozta.