A kutatásunk során kiderült, hogy a két vizsgált Melitaea faj fertőzöttségi rátája jelentősen eltér egymástól. A M. phoebe esetében valószínűleg a fertőzés maternális átadódása áll fent, hiszen a mintánkban az egyedek több mint 90%-a fertőzöttnek bizonyult, illetve egy nőstény utódai vagy mind fertőzöttek voltak, vagy egyáltalán nem voltak azok. A M. phoebe és a M. ornata között feltehetőleg nincs horizontális transzfer, habár ez nem zárható ki, mivel az egyetlen fertőzött M. ornata azonos törzset hordozott, mint a M. phoebe-ben lévő egyik Wolbachia törzs. A Cirsium pannonicum-ot fogyasztó rovarközösségben nem találtunk horizontális transzferre utaló jeleket. A vizsgálat során kevés fertőzött egyedet sikerült detektálni, az egyetlen magas fertőzöttségi rátájú faj, a M. phoebe viszont csak elvétve táplálkozik C. pannonicumon. A M. phoebe és parazitoidjai közötti horizontális transzfer út lehetségesnek bizonyult. A kinevelésre került egyik fürkészlégy (Erycia sp.) és gazdája ugyanazt a Wolbachia törzset hordozták. Valószínűleg ritka a transzfer ezen formája, azonban a fürkészlegyek esetében csak kis mintaszámmal tudtunk dolgozni, ezért ennek biztosabb megválaszolására további vizsgálatok szükségesek. A M. phoebe-ből kinevelt parazitoidok közül az Erycia sp. és az Archytas sp. (Diptera: Tachinidae) új parazitoid nemzetségeknek bizonyultak a gazdára nézve, míg a Z. brizae esetében a kinevelésre került Alsomyia capillata és Phryxe magnicornis (Diptera: Tachinidae) szintén újgazda adata a parazitoidoknak.