The internet intermediaries, such as services like Google and Facebook became important actors who can influence the media supply through the personalised information flow tailored by their own algorithms and due to the content moderation of their own platforms. These services have exceeded their previous activities which were merely of an intermediary scope and this change affects substantially the fulfilment of international human rights standards. The article analysed first and foremost the operation of the internet intermediaries, especially of the social media platforms from the freedom of expression point of view. It seeks answers to the question to what extent does the moderation of the user generated content on the platforms, i.e. removing and blocking contents which do not comply with the terms and conditions of the platforms, comply with the requirements of the restriction of human rights. Based on the analysis of Facebook’s own regulatory framework, it evaluates content moderation activity on hate speech on the platform in the context of human rights. It points out the guarantees of human rights which are missing from the content control mechanisms of Facebook.

A közösségi médiaplatformok elterjedése, a társadalmi kommunikáció online platformokon kialakuló új formája a gyűlöletbeszéd jelenségét is új dimenzióba helyezte. A felhasználók által az online platformokon megosztott gyűlöletkeltő közlések kezelése nem pusztán a növekvő mennyiség és a közlések rendkívül gyors terjedése miatt jelent új kihívást, hanem az online kommunikáció globális természete miatt is. A platformokat működtető internetes forgalomirányító szolgáltatások (Facebook, Twitter stb.) ma már az online kommunikáció megkerülhetetlen szereplői, az interneten zajló információáramlás nagy része ezeken a platformokon keresztül zajlik. A közösségi médiaplatformok szolgáltatói új információs kapuőrként jelennek meg a nyilvánosság működésében azzal, hogy az általuk meghatározott algoritmusok irányítják, szűrik a felhasználók által elérhető online tartalmakat. A szolgáltatók a platformokon megosztott tartalmak ellenőrzése körében, az általuk kialakított szabályok alapján törölnek, blokkolnak tartalmakat. Tevékenységük mindezek alapján komplex módon érinti az alapjogok, köztük a szólásszabadság érvényesülését. Amikor egy platform gyűlöletbeszéd miatt töröl egy felhasználói tartalmat, a véleménynyilvánítás szabadságát érintő döntést hoz, korlátozza azt mások jogainak védelme érdekében, azaz alapjogi konfliktusban hoz döntést, alakítja a szólás határait.