A vadászatnak tulajdonképpen feladata a vadnemesítés, a természet biológiai egyensúlyának a megteremtése és fenntartása. Egyfajta ,,mesterség”. A vadászok nem az ölési, pusztítási vágyaikat élik ki. Rájuk szigorú szabályok vonatkoznak, mind a kilövést, mind pedig az elejtett vadat illetően. A vadász tiszteli a vadat és a természetet. Ismeri a vadászat módját, eszközeit, betartja a vadászati előírásokat és hagyományokat. Ezzel szemben az orvvadászokat csak addig érdekli a vad, míg le nem lőtte, a kilövés eseményeit unottan mesélik, nem fogja el őket az emlékezés egy-egy trófea láttán, vagy az anya kilövésével árva őzsutát, szarvasborjút vagy vadmalacot hagynak maguk után. Jellemzően tilalmi időben mennek vadászni, védett vadakat ejtenek el. Az orvvadászt egyáltalán nem érdekli a természet és a vad szépsége, nem törődik a vadvédelemmel, a selejtezéssel őt csak egy dolog vezérli, a zsákmány. Ezekkel, a gondolatokkal szeretném érzékeltetni, hogy milyen nagy különbség van a vadászat és az orvvadászat között.