Az emberi szellemet a hiszékenység bársonyosan simogatja, a misztikum kéjesen borzongatja, a tudatlanság pedig úgysem fáj. Ezekből következik, hogy jókora szeméthalom éktelenkedhet a fejekben. Ebben a gyűjteményben csupán a szellemi szemetek töredékéről esik szó; tehát nem teljes, sem szigorú rendszer, hanem esetleges és önkényes válogatás eredménye. Mondanivalóját akként lehetne megfogalmazni: adalékok az emberiség, főleg a huszadik század kultúrtörténetéhez. A változatosság igénye rávette a szerzőt, hogy kinevezze magát szerkesztőnek is. Ugyanis a témák egy részét hozzáértő és kiváló személyiségeknek a sajtóban megjelent cikkéből állította össze.