A nyelv- és irodalomszemlélet leghatározottabb megfogalmazásai a 16. század első felében Sylvester János munkásságában találhatók. E kötet bemutatja, hogyan jelennek meg a korabeli elképzelések Sylvesternél és kortársainál, hogy hogyan élnek tovább a későbbiekben. Az európai összefüggések a humanizmus nyelvfelfogásának felvázolásából bontakoznak ki, különös tekintettel a vulgáris nyelvek és a nemzeti nyelvű irodalom megítélésére. A magyar szerzők Janus Pannoniustól Gyöngyösi Istvánig számos értékes adalékkal szolgálnak irodalmunk önszemléletének vizsgálatához. Az európai hagyomány és a 16-17. századi magyar szerzők vizsgálata alapján kirajzolódik Sylvester munkásságának kritikatörténeti jelentősége. Megállapítható, hogy Sylvester János másokat jóval megelőzve fogalmazta meg azokat a szempontokat, amelyek legalább a 18. század közepéig meghatároztak az irodalomról való gondolkozást. A kötet tartalmazza a Grammatica Hungarolatina kritikai kiadását, így könnyen tanulmányozhatók azok a szöveghelyek, amelyek igazolják a monografikus részben kifejtett megállapításokat. A kötet tartalmazza a Grammatica Hungarolatina kritikai kiadását, így könnyen tanulmányozhatók azok a szöveghelyek, amelyek igazolják a monografikus részben kifejtett megállapításokat.