Vizsgálatunkat a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán tanuló gyógytornász hallgatók körében végeztük. Kutatásunk céljául a gerinc mobilitásának és a törzsizmok erejének növelését, valamint az esetlegesen fennálló gerincfájdalom megszüntetését tűztük ki. A célcsoportot 12 nő, a kontrollcsoportot 11 nő és 1 férfi alkotta. A tornaprogram előtt és után fizikális (Schober I-II, ujj-talaj távolság, szfinx, kobra) és eszközös vizsgálatokat (Spinalmouse és Spineliner) végeztünk. Vizuális analóg skála segítségével felmértük a fennálló derékfájdalom mértékét. A tornaprogramot követően a célcsoportban szignifikánsan nőtt a Schober I, Schober II és a kobra teszt (p<0,05, p<0,001) értéke. A Spineliner segítségével mért szegmentális mobilitás esetében a lumbalis II-IV. szegmentum esetében mutatható ki szignifikáns javulás az utómérések során. Szignifikáns csökkenést értünk el a vizuális analóg skálán bejelölt fájdalomszint esetében. Eredményeink alapján elmondható, hogy egy célzott intervenciós programmal szignifikáns javulás érhető el a gerinc mobilitásában , ezzel csökkentve a derékfájdalmat a célcsoportban. A Spinalmouse és Spineliner használata által pontosabb áttekintést kaphatunk a gerinc szegmentális állapotáról, ami a gerincpanaszok diagnosztizálásában nyújthat segítséget.