A diplomamunkám során feleletet kerestem arra, hogy vajon a zuzmókban akkumulálódnak-e a szennyező anyagok, és ha igen, akkor milyen mennyiségben. Fontos volt számomra az is, hogy milyen makro-, mikro és nyomelemek találhatók bennük. A munkám során három debreceni és egy dunántúli Xanthoria parietina (L.) Th. Fr. (1860) fajt vizsgáltam meg, követve a külföldi szakirodalmakat (Balarama Krishna & Arunachalam, 2004; Tuncel et al. 2004). A vizsgálat során szárítottam, majd roncsoltam a mintáimat. A roncsolást tömény HNO3 és H2O2 segítségével végeztem, majd ICP-AES módszerrel határoztam meg a zuzmókban lévő légszennyezőket, makroelemeket, mikroelemeket és nyomelemeket. A célkitűzéseimre sikerült választ kapnom, így a Xanthoria parietina (L.) Th. Fr. (1860) faj alkalmas ilyen vizsgálatokra.