Minden negyedik évben meghatározásra kerül egy tucat olyan amerikai állam, melyek a médiafigyelem középpontjába kerülnek annak okán, hogy döntő szerepet játszhatnak a győztes elnökjelölt által megszerzett szavazatok tekintetében. Ezek az úgynevezett billegő államok mindkét nagy párt - a Republikánusok és a Demokraták - számára különösen fontosak a kampány időszakban, pontosan azért, mert egyik pártnak sincs ott stabil szavazóbázisa, így bármelyik megszerezheti ezen államok elektori szavazatait a választás napján. Habár a billegő államok száma csökkenőben van, a különböző kategóriákba sorolható egyéni billegő szavazók száma viszont folyamatosan nő, így jelentőségük is egyre komolyabb, ezért az elnökjelölti kampányok forrásaik többségét ezeknek az államoknak, illetve szavazóknak szentelik, habár ennek valós jelentősége a szavazói részvétel tekintetében erősen megkérdőjelezhető. Kutatásom nem csak a billegő államok koncepcióját és elnökválasztásban betöltött szerepét vizsgálja, hanem ezen államok kapcsolatát a folyamatosan változó amerikai elektori tájképpel is a népességváltozás és az ideológiai polarizáció okán. Továbbá fontos figyelembe venni azt a folyamatot és kritériumrendszert, amelyben a billegő államok meghatározásra kerülnek. Emellett megvizsgálom a 21. századi elnökválasztások fontos kérdéseit a szavazói döntések szempontjából, és összefüggéseket keresek ezen problémák és a billegő szavazók viselkedése között. Természetesen a legutóbbi, 2020-as elnökválasztás kiemelkedő szerepet tölt be kutatásomban.