A dolgozat az Európai Unió jogrendje és a nemzetközi jog közötti dinamikus kapcsolatot vizsgálja, különös tekintettel az uniós jog tagállami szuverenitásra gyakorolt hatásaira. Az elemzés központi kérdése, hogy miként érvényesül az EU jogának elsőbbsége a nemzeti jogrendszerekben, és milyen alkotmányos, politikai és gyakorlati kihívásokat vet fel ez a jogi integráció. A kutatás interdiszciplináris módszertannal – jogdogmatikai, összehasonlító, történeti és teleologikus megközelítéssel – vizsgálja az uniós normák tagállami befogadásának mechanizmusait, valamint a nemzetközi jog és az uniós jog közötti konfliktusokat. A dolgozat külön figyelmet szentel az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatára, a tagállami alkotmánybíróságok szerepére, továbbá a jogállamiság és a demokratikus legitimáció kérdéseire. A kutatás eredményeként egy olyan elemzési keretet vázol fel, amely segíti a jogalkotók és döntéshozók munkáját az egymással párhuzamosan működő és néha ütköző jogrendszerek harmonizációjában. A dolgozat célja hozzájárulni az európai integráció mélyebb megértéséhez és a szuverenitás XXI. századi újraértelmezéséhez.