"Ön farkasszemet néz velem? Megmarkol, tapod, és felém kancsalít? Ha bátor volnék, arra kérném, hagyja rögvest, ne fürkéssze lelkem kútját, mert elnyeli és megemészti ez a feneketlen bendő. Van magának szíve, hogy titkaim elorozza? Lelke rajta, de vésse eszébe: a szerelem nem bűn, ám kinek szíve helyén a semmi ásít, abból csak csaló gazember válhat, akinek hatalma van, országai, de körötte elpusztul az élet, boldogtalan marad, akit megigéz és aztán leigáz..."