A dolgozat célja az önértékelés, a kötődés a társas kapcsolatok és a személyiségvonások összefüggéseinek feltárása javítóintézeti nevelés alatt álló serdülők körében. A kutatás a 14 és 18 év közötti fiatalok pszichológiai sajátosságait vizsgálja Eysenck háromfaktoros modellje, többdimenziós önértékelési skálák, valamint szociometriai és projektív eszközök – például a madárfészekrajz – segítségével. A vizsgálat során feltárt adatok összevetésre kerültek az életkori standardokkal, lehetőséget adva a tipikus és atipikus fejlődési mintázatok azonosítására. Eredményeink arra utalnak, hogy a negatív kötődési élmények, alacsony önértékelés és bizonyos személyiségvonások együttesen hozzájárulhatnak a normaszegő magatartás kialakulásához. A társas beágyazottság, a szociális elismerés mértéke, valamint az érzelmi támogatottság összefüggésben álltak a vizsgált pszichológiai jellemzőkkel. Az eredmények alátámasztják a prevenció és az egyéni szükségletekre épülő pszichológiai intervenciók fontosságát a javítóintézeti nevelésben. A dolgozat javaslatokat fogalmaz meg a pszichológiai támogatás fejlesztésére és a társadalmi reintegráció elősegítésére.