A politikai választás intézménye a polgári demokratikus rendszerek alapjának, kiinduló pontjának tekinthető. Választás során a társadalom azon tagjai, kik szavazati joggal rendel-keznek, döntenek, ha úgy tetszik, társadalmi konszenzust alkotnak, annak tárgykörében, hogy kire, vagy kikre ruháznak hatalmat, hogy az így megválasztott személy, személyek vagy párt, hatalmat gyakoroljon felettük. A dolgozat első fejezete alkotmányjogi keretet, valamint általános bemutatást ad, alap-fogalmakat ír le. Ezek bár nem részei a választási rendszereknek, azokhoz szervesen kötőd-nek, így röviden tárgyalni kell őket. A dologozat törzsét a választási rendszerek kapcsán, egy általános topológia mentén vesszük sorra a főbb rendszerek sajátosságaira, működésükre. A dolgozat záróakkordjaként a magyar országgyűlési választások választási rendszereit mutatom be, külön figyelmet fordítva, a két rendszer különbségeire és a változtatás következményeire, azok megítélésére.