A sejtdifferenciálódás és öregedés összefüggéseinek kisérletes vizsgálata in vitro sejtvonalakon

Abstract

A OH szabadgyökök differeciálódást indukáló hatását különböző modelleken és technikákkal vizsgáltuk. K562 erythroleukemia sejteken Fenton reakcióval, vagyis OH szabadgyökök generálásával differenciálódást indukáltunk. A hemoglobin detektálására benzidin helyett bevezettük a diaminofuorént. Az erythroleukemia sejtek, szabadgyök kezelés hatására DAF festéssel intenzív hemoglobin szintézist mutattak, és emellett, flow-cytometriával a sejtek méretbeli és kompaktságbeli növekedését tapasztaltuk. Az EOP-os retrobulbáris szemizomból és zsírszövetből származó fibroblasztokban, 1 hetes, 1 és 3 hónapos OH szabadgyök kezelés hatására fokozott GAG termelést mutattunk ki. Ez igen fontos megfigyelés, mivel az EOP-ban a fokozott GAG produkció, s azok rendkívüli vízkötőképessége az exophtalmus egyik oka. Meghatároztuk ezen primér fibroblasztok SOD és kataláz aktivitásának változását szabadgyökfluxus hatására. Mindkét enzim génexpressziója fokozódott gyökkezelések hatására, mely egyet jelent a gyökök turnoverének a megnövekedésével, s ez a jelenség alapvető szerepet játszhat a sejtdifferenciálódás mechanizmusában. Ki-67 proliferációs antigén kimutatással az EOP-os és a kontrol fibroblasztok Fenton kezelés után jelentős proliferációs aktivitás csökkenést mutattak, ami a sejtdifferenciálódás megindulásának első lépése. A retrobulbáris zsírok felszaporodásának okáról az EOP-ban, a fibroblaszt-preadipocyta átmenet vizsgálatával szereztünk információkat, mivel ebben a folyamatban az adipocyta differenciálódásnak alapvető szerepe lehet. Oil red O és Szudán IV festéssel primér humán retrobulbáris és bőr eredetű fibroblasztokat, s két fibroblaszt típusú immortalizált sejtvonalat az L929-et és a 3T3-at vizsgáltunk Azt tapasztaltuk, hogy a sejtek zsírfestődése a felülettől függően, műanyag és üveg felületen különbözött. Emellett spontán módon, differenciáltató ágensek nélkül is jelentős intenzitású zsírfestődést láttunk. Megfigyeléseink szerint minden fibroblaszt képes spontán zsírakkumulációra, s megfelelő szignál hatására adipocytává differenciálódhat. A gyökfluxus növelése az eddig vizsgált összes blasztállapotú sejtben beindítja a differenciálódási jelenségeket, arra utal, hogy aligha lehet fenntartani az öregedés szabadgyök elméletét abban a formában, amely szerint az oxigéneredetű szabadgyökök csakis káros melléktermékeknek tekintendők.