A szerzői művek védelmét a világ valamennyi nemzete hasonló módon próbálja megvalósítani. Ez annak köszönhető, hogy a szerzői jogok megjelenése óta ezek a nemzetek különböző egyezményeket kötöttek a művek védelmének teljes körű biztosítása érdekében. A digitális technológiák megjelenésével a szerzői művek több évszázad alatt kialakult majdnem tökéletes védelme bomlani látszott. Az interneten, amelyet kezdetben kutatási anyagok és egyéb információk megosztására hoztak létre, hamar elterjedt az illegális tartalmak megosztása is. A különböző jogvédő szervezetek igyekeztek megfelelni a technológia által támasztott kihívásoknak, amelynek köszönhetően jöttek létre például a digitális jogkezelő rendszerek is. Gyakran gátat vetnek a szerzői művek védelmének a piaci érdekek is. Gondolok itt elsősorban az olyan készülékekre, amelyek védelemmentes tartalmakat is képesek lejátszani, illetve az olyan kiadókra, akik a többletprofit érdekében hajlandóak védelemtől mentes tartalmakat megosztani a felhasználókkal. A technológiák gyors fejlődése miatt egyébként sem egyszerű a szerzői művek védelmével szemben támasztott kihívásoknak megfelelni. Ezt a legegyszerűbben a fájlcserélés fejlődéstörténetén lehet bemutatni. Az újabb és újabb fájlcserélő technológiáknak köszönhetően mindmáig nem képes a jog gátat vetni a különböző védelem alatt álló tartalmak terjesztésének. Meg kell említeni a nemzetek eltérő értelmezését a szerzői jogokról. Ha egy országban az adott fájlmegosztással kapcsolatos tevékenység jogsértő, illetve ennek köszönhetően az ügyet bíróság elé lehetne vinni, az üzemeltetőjének nincs más dolga, mint egy olyan országba átköltöztetni a rendszert, ahol a törvények nem gátolják az egyébként illegális tevékenységét. Erre remek példa a Pirate Bay per. Az internet fejlődésével egyre nagyobb teret nyert az internetes bűnözés is. Az internet nyújtotta névtelenségbe burkolózva, annak további adottságait kihasználva, olyan bűncselekményeket követhetnek el, amelyek a technológia segítsége nélkül nem tehetnék, vagy ha igen, akkor rövid időn belül kézre kerülnének. A technológia fejlődése nem csak negatív hatással volt a szerzői művek védelmére nézve. Rengeteg olyan új lehetőséget adott a modern kor szerzőinek, amelyekkel korábban nem, vagy korlátozottan élhettek volna. A szerzők eldönthetik, hogy az általuk létrehozott műveket - legyenek azok programkódok vagy dokumentumok - a többi felhasználó számára milyen körülmények között terjeszthetik, használhatják fel.