A mélység növekedésével a felszín alatti vizekben határozottan nő az oldott anyagtartalom, illetve az alkáliák és a klór koncentrációja. Ez egyértelmű bizonyíték arra, hogy a földtörténeti időkben a Kárpát-medencében jelenlévő Pannon beltó, fokozatosan kiédesedett, így a pórusvíz összetételében a nátrium és kloridionok szerepe lecsökkent. Ezt a képet tovább módosítja az alsó-pannóniai rétegek kompakciója miatt felfelé migráló sós víz hatása. Ez alapján megállapítható, hogy a kutak mélysége nagymértékben befolyásolja a víz oldott anyagtartalmának alakulását, az érték lefelé haladva egyértelmű növekvő tendenciát mutat. Az idő, mint befolyásoló tényező nagymértékben alakíthatja a víz kémiai összetételét, de ebben az esetben ez nem volt jellemző. A vizek felhasználását a vízkémiai alapvetően meghatározza. Az alacsonyabb oldott anyagtartalmú vizek hőmérséklete is alacsonyabb, a nagyobb oldott anyagtartalmú vizek hőmérséklete pedig igen magas. Az optimális egyensúlyt az határozza meg, milyen célokra használjuk fel a vizet: milyen hőmérsékletet igénylünk, és milyen sóterhelést tud elviselni a berendezés, illetőleg a befogadó. Így az oldott anyag mennyiségi és minőségi változása a mélységgel alapvető információ a geotermikus energia hasznosításának megtervezése esetén.