A dolgozat tárgya a nemzetközi kereskedelem gravitációs modelljének alkalmazása Magyarország európai import és export forgalmára vonatkozóan az 1999-2013. évek időszakában. A modell klasszikus változatából indul ki, amelyben méretváltozóként a partnerországok GDP-je vagy/és populációja szerepel, valamint a fővárosok légvonalbeli távolsága. Később "dummy" változókként bevonja az országok közötti szomszédosság és a különböző szervezetekhez, megállapodásokhoz tartozás viszonyait is. Így az Európai Unióhoz, az euro- és a schengeni övezethez tartozás is bekerül a vizsgálatba. Bemutatja, hogy a modell számos változata szignifikáns és jól illeszkedik. A kapott paraméter készletek szinkronban vannak az irodalomból már ismert eredményekkel és utalnak Magyarország európai uniós beilleszkedésére, a szomszédos országokkal való kapcsolatára. Előzményként a munkából megismerhető, hogy a modell hogyan nőtt ki tizenkilencedik századi gyökereiből, a "társadalmi fizikából" (social physics), hogyan nyert szilárd elméleti alapokat és vált a nemzetközi kereskedelem vizsgálatának népszerű eszközévé.