A CAD/CAM rendszerek fogászati célú térhódítása az 1980-as évektől kezdődően napjainkban is tart. A számítástechnika nagymértékű fejlődésének és a felhasználható anyagok széles palettájának köszönhetően egyre elterjedtebbek a mindennapi gyakorlatban. A fejlesztéseknek és az ipari mértékű termelésnek köszönhetően az áruk jelentős mértékben csökkent a korábbi évekhez képest. Így a fémkerámia pótlásokkal szemben reális alternatívaként lehet számolni velük. Napjainkban egyre több páciens és fogorvos tart igényt a magasabb esztétikai végeredményt nyújtó fogpótlásokra. A dolgozat bemutatja a legismertebb CAD/CAM rendszerek általános felépítését és működését, valamint előnyeit és hátrányait. Részletesen ismerteti a CEREC, a PROCERA, a LAVA, továbbá az EVEREST rendszerek előállítási módszerei közötti eltéréseket. A továbbiakban hangsúlyozza a vállas preparálás fontosságát ezen pótlások készítése során. Mindezek mellett bemutatja a felhasználható anyagokat, azok főbb jellemzőit, illetve előállítási módjukat. Részletesen foglalkozik a szilikát- és oxidkerámiák, valamint a titán tulajdonságaival és felhasználhatóságával. A feldolgozott tanulmányok a széli záródás fontosságát vizsgálták a pótlások hosszú távú tartósságára való tekintettel. Összehasonlították a különböző CAD/CAM rendszerekkel készült pótlások széli illeszkedését. Vizsgálták az eltérő szkennelési és frézelési eljárások hatását az illeszkedés pontosságára. A tudományos cikkek vizsgálatai megállapítják, hogy mindegyik CAD/CAM rendszerrel előállított pótlás a pontosság szempontjából megfelel a klinikailag elfogadott 120 um-es értéknek. Az optimális végeredmény eléréséhez ugyanakkor még mindig nagyfokú emberi szaktudás szükséges, mindezek ellenére is nagy eltérések mutatkoznak az elkészült fogpótlások minőségében. A fogorvosok a klinikailag megkívánt preparációs formát nem mindig tudják megfelelően kialakítani. A digitális vizsgálómódszerek elterjedése, a jövőben nagyban hozzájárulhatna a preparálási hibák feltárásához még a rendelőben, a lenyomatkészítése előtt. A fejlesztéseknek a standardizálás és a reprodukálhatóság javításának irányában kellene haladnia és ez által tovább csökkentenie az emberi befolyásoló tényező hatását.