Stig Dagerman Akik az üvegtengernél énekelnek című regénye egy szürrealista látomásban ragadja meg a XX. századi ember hajótörését. Hét túlélő ér partot egy prosperói szigeten, ahol kezdetét veszi az öröklétért folyó küzdelem. Fogytán az ivóvíz, az élelem, lassan az álom és a valóság összemosódik, pár nap marad az életből. Öt férfi és két nő testi-lelki egymásrautaltsága különös játszmába torkollik, amelyben az utolsó em­beri műalkotás létrehozása a tét. A svéd egzisztencializmus kiemelkedő alkotása először 1946-ban jelent meg, az akkor huszonhárom éves író második regényeként. Dagerman e korai ars poeticája a műalkotás és lelkiismeret szabálytalan törésvonalát követve jut el a legvégső kérdésekig.