Ebben a gyorsan változó világban, a különböző társadalmi és gazdasági körülmények hatására egyre inkább átalakul a munkajog világa. Nem meglepő, hogy egyre inkább elszakadunk a megszokott klasszikus munkavégzési formától, és előtérbe kerülnek a kényelmesebbnek látszó megoldások. Mivel a távmunka atipikus munkaviszonynak minősül, ezért a dolgozatom első részében, az ilyen típusú foglalkoztatást ismertetem. A fogalmát kifejezetten nehéz meghatározni, de lényegében minden olyan munkavégzés annak minősül, ami eltér a hagyományostól. Napjainkban egyre fontosabbá válik a minél rugalmasabb munkaviszony létesítése. A 2020-as év rendkívüli változásokat hozott a munkajogban. Ebben a pandémiás időszakban egyre inkább elterjedté vált a távmunka, illetve a home office munkavégzési forma. Azonban ez a két fogalmi meghatározás nem egészen a legszerencsésebb elnevezés, hiszen sok esetben téves felfogást eredményezett. Számos alkalommal helytelenül, szinonimaként használják e két definíciót. Szakdolgozatom fő célja, hogy szemléltessem ennek a két fogalomnak a differenciáit. A számos hasonlóság ellenére elmondható, hogy e két fogalom nem azonos egymással, nem lehet szinonimájaként használni.