"Én is elmondom, amit mindenki, hogy a szerzői utasítások, színleírások még csak nem is javaslatok, inkább csak 'ahogy Móricka elképzeli' - a szöveget; tehát, ha, akkor az olvasást segítik. A KAR egyszerre szereplője s nézője a darabnak, jelen vannak meg nincsenek is (finom jelképiség!); tánckar, színi-, pantomim- és tornakör, énekelhetnek, akár a, ha még emlékszünk rájuk, Vidám Fiúk, beszélhetnek egyenként, csoportosan, együtt, eljátszva, kántálva, kommentálva, kánonban, kánkánban és így tovább, leleményesen, ahogy kiadja magát; a KAR úgy essék, ahogy puffan..."