Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek. Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot, mely rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes. A helyi önkormányzatok az egységes állami szervezetrendszer részeként hozzájárulnak az Alaptörvényben foglalt államcélok megvalósításához, elősegítik a jogszabályi kötelezettségek teljesítését.Az Alaptörvény Alapvetésében megfogalmazódik, hogy a közhatalom forrása a nép, aki a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. A helyi önkormányzati képviselőket és a polgármestert pedig általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választásokon, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. Az Mötv. 58. §. rögzíti, hogy a képviselő-testület választja meg a bizottság elnökét és a tagjait is. Az előbbi gondolatmenetet követve a képviselők és a polgármester választásáról megállapíthatjuk, hogy közvetett módon a bizottság tagjait is a lakosság választja azzal, hogy képviselőket választanak, hiszen az Mötv. azt is rögzíti, hogy a bizottsági tagok több, mint felét a képviselő-testület tagjai közül kell választani, így egy három fős bizottság tagjai közül kettő biztosan tagja a képviselő-testületnek. Törvényi szinten szabályozva van, hogy a bizottságoknak ellenőrző funkciót is el kell látni. A bizottságok ellenőrző feladatát kiemelve felmerül a kérdés, hogy mennyire van ez a szabályozás a helyén. Az ellenőrzés folyamata minden munkafázisban elengedhetetlen, így a képviselő-testület munkáját is folyamatos ellenőrzéseknek kell alávetni. Ezeket az ellenőrzéseket a bizottság belső kapacitással végzi el, véleményem szerint azonban az előbb említett okok miatt szükség lenne egy olyan bizottságra, amelynek kifejezetten az lenne a feladata, hogy ellenőrizze a képviselő-testület működését, vagy akár a többi bizottság munkáját adott szempontok alapján rendszeresen, illetve szabálytalansági vagy törvénytelenségi gyanú esetén ad hoc módon is.
A képviselő-testület bizottságaival kapcsolatos törvényi szabályozás véleményem szerint nem megfelelő, túlzottan megengedő. Csupán keret jellegű szabályokat tartalmaz és nem tartozik hozzá végrehajtást segítő kormányrendelet sem. A törvény a képviselő-testületek által megalkotott szervezeti és működési szabályzatokkal rendezi a bizottsági munkával összefüggő kérdéseket. A szervezeti és működési szabályzat mindig az adott település és az önkormányzat sajátosságait figyelembe véve készülnek el, ezért nagyon különbözőek lehetnek a bizottságok munkájával, különösen az ellenőrző feladatokkal kapcsolatos szabályozások is. A folyamatos ellenőrzés és visszacsatolás a feladatok előrehaladásáról a fejlődés és továbblépés szempontjából nagyon fontos, ezért azt gondolom, hogy a bizottságok ellenőrzésre vonatkozó feladatait indokolt lenne részletesebben kidolgozni, vagy pontosabb útmutatást adni. A dolgozatomban igyekszem kihangsúlyozni, hogy a bizottságok fontos szerepet töltenek be az önkormányzatok szervezetében és működésében. A bizottsági rendszer lehetőséget biztosít a hatékonyabb önkormányzati feladatellátás érdekében egy differenciált munkamegosztás kialakítására az önkormányzati rendszerben. A bizottsági ellenőrzések belső ellenőrzések, melyeknek segítségével a helyi önkormányzatok és a képviselő-testület is biztosíthatja a magát jogi, közbeszerzési, pénzügyi vagy akár munkaügyi szempontból is, hiszen a folyamatos monitorozás és visszajelzés a döntéshozók felé egy jól és szabályosan működő szervezet kialakulásához vezethet, ami pedig egy olyan kiegyensúlyozott igazgatást eredményez, ami az állampolgárok érdekeit és igényeit teljes mértékben képes kielégíteni.