A burgonyatermesztés mind hazánk, mind pedig Európa országainak mezőgazdaságában jelentős szerepet játszik. A burgonya az egyik legfontosabb népélelmezési cikkünk. Magas szénhidrát, esszenciális aminosav, jó biológiai értékű fehérje, ásványi anyag és C-vitamin tartalmú élelmiszerként, valamint szeszipari alapanyag- és takarmányként történő felhasználása széleskörű. A burgonyanemesítés új irányvonalaihoz tartozik a biodiverzitás fokozása mellett az alkalmazkodó képesség növelésén keresztül a betegségrezisztencia, a termőképesség javítása, illetve a speciális, a piac és a fogyasztók újonnan felmerült igényeinek jobban megfelelő minőségi bélyegek létrehozása. A biotechnológiai módszerek alkalmazásával a kalluszindukció hatékonyságának megállapítását, optimalizálását, burgonya esetében történő továbbfejlesztését, illetve a különböző növényi szöveti eredetű kalluszkultúrákra épülő abiotikus stresszrezisztencia (sótűrő képesség, szárazsághoz való alkalmazkodó képesség) meghatározását, illetve a minőségi paramétereinek vizsgálatát tűztem ki célként. A tervezett vizsgálatok komplex elvégzésével meghatározható a legmagasabb termőképességű, illetve legjobb méretfrakció arányokat adó fajta. Fajtaspecifikusan leírható az optimális kalluszindukcióhoz szükséges exogén auxin koncentráció, kiindulási növényi szövettípus, valamint a legkedvezőbb nevelési környezeti feltétel. A legmagasabb termésátlagot és a legkedvezőbb gumóméret eloszlást a Pannónia fajtánál mutattam ki, amelynél a minőségi paraméterek értékein túl az in vitro szárazság- és sótűrő képesség értékei is a legmagasabb szintet érték el, amelyek előrejelzik a tulajdonságok szántóföldi alakulását is, így a fajta termesztése a komplex vizsgálatok összesített eredményei alapján a jövőben a hatékonyság növelése érdekében javasolható.