Heves Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézetben végzett kutatásom során arra voltam kíváncsi, hogy melyek az itt zajló reintegrációs tevékenység prosperáló, illetve kevésbé jól működő formái. Hogyan látják a jövőjüket az elzárás alatt a bűnelkövetők és meg tudják-e valósítani terveiket? Milyen módon tud a vizsgált börtön segítséget nyújtani a társadalomba való visszailleszkedésben? Valójában mitől lesz sikeresnek mondható a szabaduló elítéltek reintegrációja? Miképpen lehet folytatni a civil életet egy elzárás után, vagy miként lehet újrakezdeni? Ezekről kérdeztem kutatásom során a vizsgált börtönben tevékenykedő szakembereket, mint például pszichológus, reintegrációs tiszt és börtön lelkész; illetve természetesen az érintetteket: fogvatartottakat, valamint már szabadult korábbi elítélteket, ugyanis a kérdéseknek a megválaszolása nem csak a börtönökből kikerülőknek fontosak, hanem össztársadalmi szinten is jelentőséggel bírnak.