Az adherenciát befolyásoló tényezők vizsgálata a klinikai eredmények értékelései alapján

Abstract

Az újabb terápiás lehetőségek kutatása mellett a meglévő gyógyszeres terápiák megfelelően hatékony alkalmazása, és ehhez kapcsolódóan a beteg-együttműködés javítása és utánkövetése éppoly fontos a társadalmi igények és az egyéni terápiák által adható egészségnyereség realizáláshoz. A klinikai gyakorlat felméréses adatai alapján elmondhatjuk, hogy a kezelési utasításokat csak minden második páciens tartja be. A legtöbb esetben a terápiás célértékek elmaradása nem a felállított kezelési terv hibája, hanem a gyógyszeres terápia be nem tartása miatt alakul ki. Szakemberek egyértelmű állásfoglalása szerint az alkalmazott terápiás lehetőségek hatékonyságát nagymértékben lehetne növelni az együttműködés javításával. Dolgozatom során a beteg-együttműködés mértékét vizsgáltam három Magyarországon igen gyakran előforduló, sok embert érintő krónikus betegségben: a magasvérnyomásban, a krónikus obstruktív tüdőbetegségben és a csontritkulásban. Ezen három betegség alapvetően a krónikus jellege miatt gazdasági szempontból is kritikus terület, mivel jelentős mértékű a kezelésekre fordított erőforrás és hozzájárulnak vezető halálokok kedvezőtlen adataihoz. Az együttműködés mértékét vizsgáló szakmai publikációk eredményeit értékeltem a három betegségcsoportot illetően, valamint a terápiaelhagyást indukáló faktorokat. A magasvérnyomás betegség és az osteoporosis esetében az egy éves terápiahűség közel 50%-os, míg a krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedők esetében ez az adat csak 25%. A megfelelő mértékű adherencia számos előnnyel bír. Egyrészt az egyén által elért eredményesség és egészségállapotának javulása; másrészt javulna az egészségügyi rendszer eredményessége, ami gördülékenyebbé tenné, és mindemellett csökkentené a felesleges egyészségügyi kiadásokat. Talán még ennél is fontosabb szempont, hogy következményesen javulna az emberek életminősége és a populációban születéskor várható élettartam is. Az eredmények alapján a beteg-együttműködés egy olyan területe az egészségügynek, ami jelentős fejlesztést igényel. A WHO által meghatározott 5 tényezőnek minden területén lehet segíteni ezen kapcsolatok megfelől minőségű kiépülését.