This paper reports new floristic data of 367 taxa (365 species and two hybrids) from the foothill region of Bükk Mts. ('Bükkalja', NE-Hungary) based on 5470 field collected data records. The data was collected between 1997–2014 and supplemented with herbaria (altogether 344 herbaria sheets). Data evaluation was based on the comprehensive Bükk Flora of András Vojtkó and further papers. Altogether 45 species were registered as previously unreported from the area, whereas three species had old data ( Acer negundo ,  Elaeagnus angustifolia ,  Xanthium strumarium ). Out of the newly registered species six native species inhabits natural habitats ( Carex flacca ,  Ceratocephala testiculata ,  Glycerrhiza echinata ,  Gypsophila paniculata ,  Kochia laniflora ,  Marrubium vulgare ), whereas five species represents the weed flora ( Anthemis ruthenica ,  Chenopodium ficifolium ,  Eragrostis pilosa ,  Senecio vernalis ,  Xanthium strumarium ). The majority of the newly observed species are adventives. Five species were also regarded as recent introduction regionally, although they are native in the country (mostly lowland species:  Crypsis alopecuroides ,  Limonium gmelini  subsp.  hungaricum ,  Salsola kali ,  Scirpoides holoschoenus ,  Trifolium angulatum ). Typical threats observed are landscape and habitat degradation by invasive alien species out of which 11 are newly added. Mass occurrences were detected for the following invasive alien species:  Bidens frondosa ,  Impatiens glandulifera ,  Phytolacca esculenta ,  Xanthium italicum . 43 species are also registered, which did not have recently published data from the area. These species include more native elements representing different habitat preferences (dry grasslands, wet meadows, forest and weeds). In case of 65 species the unravelled new occurrences increased significantly, thus contributed to the clarification of their distribution pattern. It was found that the floristic data accumulated on a decade-scale are not sufficient for the analysis of floristic trends, but could serve as a good basis for surveying floristic gradients between the mountainous and lowland areas.

A cikkben a Bükkalja területéről 367 taxonról (365 fajról és két hibridről) közlök elterjedési adatot az 1997–2014 időszakból, mely dűlőszinten (lokalitás) összesen 5 470 botanikai adatnak felel meg. A felmérés keretében herbáriumi adatgyűjtést is folytattam (összesen 344 herbáriumi lap). A fajok értékékelésekor Vojtkó András flóraművéből indultam ki, de az azóta megjelent publikációk adatait is felhasználtam. 45 olyan fajt regisztráltam, mely a flóraműben nem szerepel, igaz ezek közül 3 fajnak ismertek voltak korábbi adatai ( Acer negundo ,  Elaeagnus angustifolia ,  Xanthium strumarium ). Az új fajok közül természetes előfordulású, honosnak tekinthető 6 faj ( Carex flacca ,  Ceratocephala testiculata ,  Glycerrhiza echinata ,  Gypsophila paniculata ,  Kochia laniflora ,  Marrubium vulgare ), míg 5 faj a gyomflóra részét képezi ( Anthemis ruthenica ,  Chenopodium ficifolium ,  Eragrostis pilosa ,  Senecio vernalis ,  Xanthium strumarium ). Az új fajok jelentős része adventív előfordulású, melyekhez soroltam azon fajokat is, melyek honosak a hazai flórában, de a bükkaljai előfordulásaik egyértelműen szünantróp élőhelyekhez köthetőek (összesen 5 faj:  Crypsis alopecuroides ,  Limonium gmelini  subsp.  hungaricum ,  Salsola kali ,  Scirpoides holoschoenus ,  Trifolium angulatum ). A változó, leromló flóra képviselői az újonnan kimutatott inváziós fajok (összesen 11 faj), melyek megtelepedése és tömeges térhódítása az elmúlt évtizedekben gyorsult fel (lásd  Bidens frondosa ,  Impatiens glandulifera ,  Phytolacca esculenta ,  Xanthium italicum ). A flóra kritikai feldolgozásakor az újonnan kimutatott fajok mellett 43 olyan fajt is regisztráltam, melynek nem volt ismert recens publikált adata a Bükkből. Az újonnan kimutatott fajokkal ellentétben itt e fajok jelentős része honosnak tekinthető (összesen 38 faj), melyek változatos élőhelypreferenciával jellemezhető csoportokra oszthatók (száraz gyepi, mocsári, erdei és gyom). Az enumerációban 65 fajnál jeleztem, hogy a felmért lokalitások alapján jelentős adatbővülés valósult meg, melynek révén az adott faj elterjedési mintázata pontosítható volt. 24 – változatos élőhelypreferenciával rendelkező – faj esetében az adatbővülés ütemét is részletesen elemeztem a felmért lokalitások (dűlő) és az általuk lefedett KEF negyed-kvadátok alapján. Megállapítást nyert, hogy a rendelkezésre álló adatsorok a flóra évtizedes léptékű változásának nyomonkövetésére nem alkalmasak, viszont a magasabb régiók és az érintkező síksági területek jobb feldolgozottsága révén flóragrádiensek megrajzolásához jól felhasználhatók.