Érzelmi nevelés 3-6 éves korban a szülők és az óvodapedagógusok szemszögéből

Abstract

Dolgozatom az érzelmi nevelést és annak megnyilvánulásait kívánja feltárni a 3-6 éves korosztálynál. Választott kutatási témámat elsősorban azért tartom fontosnak, illetve a neveléstudomány szemszögéből is relevánsnak, mert az érzelmi nevelést ezen szempontok mentén még ez idáig kevésbé vizsgálták. A hipotézisek megválaszolásához kérdőíves kutatást, illetve fókuszcsoportos interjút alkalmaztam. A szakdolgozat főbb fejezetei az elsődleges és másodlagos kötődéssel, a család és az óvoda kapcsolatával, a jutalmazással és a büntetéssel foglalkozik, melyeket alapos szakirodalmi megalapozottsággal készítettem el. Vizsgálódásom során elsősorban azon kérdésekre kerestem a választ, hogy a szülőkben milyen pedagógusi kép fogalmazódik meg, elvárásként jelenik-e meg bennük az, hogy a pedagógus szeresse a gyermekét, kötődjön a gyermekéhez, vagy éppen ellenkezőképpen féltékenységet generál-e bennük? Kutatásomban arra is kerestem a választ, hogy elegendő és minőségi közös programot szervez-e az óvoda, ahol a pozitív érzelmi viszony meg tudna teremtődni és mélyülhetne a kapcsolat a gyermek, az óvodapedagógus és szülő között. Kíváncsi voltam, hogy a szülők többsége a gyermeke tevékenységére vonatkoztatja-e a dicséretet, vagy az egész személyiségére?