During the systematic floristic research along Transdanubian roads (NW Hungary) since 2013, two native halophyte  Spergularia  species has been found. Due to the well known spreading near motorways in Eastern-Central Europe, the appearance of  Spergularia marina  along roads in north-western Hungary is not a surprise. Occurrences of the species were registered along fourteen main roads. Some of the stands are very rich where  S. marina  forms single-species lines along the asphalt edge. The spreading of  Spergularia media  along roads is yet much less intensive. Four stands were found near the motorways M1 and M7, main road 74, and the common section of the main road 86-87. Both species are native in the Hungarian plains, being specific elements of Pannonic alkali grassland associations, however, their secondary migration along road edges is promoted by road salting, intensive management of roads and increased vehicle traffic. In this paper, we specify secondary occurrences of the two  Spergularia  species, discuss their ecological and abiotic circumstances and publish corresponding distribution maps. Due to recognition problems in  Spergularia , a corrected determination key was provided. 

Az észak-dunántúli főközlekedési utak környezetének 2013-tól folytatott florisztikai feltárása során összesen 826 kilométer hosszú útszakaszt vizsgáltunk. Kimutattuk a hazánkból koráb­ban csak természetközeli élőhelyekről ismert  Spergularia marina  és  Spergularia media  állományait. Nyugatról kelet felé helyenként futótűzszerű terjedést mutat a  Spergularia marina , amely összesen 14 főközlekedési út padkájáról került kimutatásra. Számos lelőhelyén monodomináns növényzeti sávot képez. Kisebb intenzitású a  Spergularia media  terjedése, amelyet 4 főközlekedési út mellett regisztrál­tunk. Mindkét faj a hazai szikes társulások jel­legzetes eleme, útmenti terjedésük hátterében azonban az utak intenzív sózása, valamint a belföldi és nemzetközi gyorsforgalmi úthálózat töretlen fejlesztése és a megnövekedett autóforgalom áll. Mun­kánkban a két faj másodlagos terjedését mutatjuk be, tárgyal­juk a terjedés hátterében húzódó abiotikus és ökológiai háttérviszonyokat. A nemzetség határozási nehéz­ségeinek enyhítése érdekében kiegészített határozókulcsot teszünk közzé.