A koronavírus és a renin-angiotenzin rendszer kapcsolata a COVID-19 elleni gyógyszerek fejlesztésének tükrében

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorTóth, Ágnes
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Habilitációs Medicina Tanszékhu_HU
dc.contributor.authorGesztelyi, Rudolf
dc.contributor.departmentDE--Népegészségügyi Karhu_HU
dc.contributor.opponentLukács, Balázs
dc.contributor.opponentLekli, István
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás Tanszékhu_HU
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerhatástani Tanszékhu_HU
dc.date.accessioned2022-06-13T07:40:17Z
dc.date.available2022-06-13T07:40:17Z
dc.date.created2022-04-20
dc.description.abstractA koronavírusok családjának 2019-ben, Kínában felbukkant tagja, a SARS-CoV-2 rövid idő alatt az egész világot érintő járványt hozott létre. Az általa okozott betegség, a COVID-19 ugyan arányaiban nem szedett annyi halálos áldozatot, mint néhány régebbi pandémia, a frissen megfertőződött ember COVID-19 betegségének súlyossága azonban nem bizonyult könnyen megjósolhatónak az egyén aktuális egészségi állapota, illetve a más betegségekkel szemben korábban mutatott ellenállóképessége alapján. A COVID-19 tehát potenciálisan halálos kimenetele és kiszámíthatatlansága miatt a kezdeti időszakban (amíg nem volt ellene védőoltás és hatékony gyógyszerelés) olyan védekezési stratégiát kényszerített a világ országaira (az emberek nagy részének karanténba zárása), ami hosszútávon nem volt fenntartható. A károkhoz később az is hozzájárult, hogy a COVID-19 elleni védőoltás, noha kimutathatóan védő hatású, nem jelentett akkora áttörést a COVID-19 megelőzésében, mint azt sok más fertőző betegség esetében korábban tapasztalták, továbbá a megfertőzöttek gyógyszeres ellátása sem képes a fatális kimenetelt vagy a súlyos hosszútávú szövődményeket elég hatékonyan kivédeni. Ezek a tények aláhúzzák a COVID-19 elleni gyógyszeres terápia további fejlesztésének fontosságát. Ebben a küzdelemben az új, specifikus antivirális szerek mellett szerep jut régebbi gyógyszerek újrapozicionálásának is. Az újrapozicionálás olyan költség- és időkímélő gyógyszerfejlesztési stratégia, ami egy már engedélyezett gyógyszer vagy fejlesztés alatt álló gyógyszerjelölt indikációját egy adott irányban kibővíti. Irodalmi adatok alapján az anti-COVID gyógyszer-újrapozicionálásnak négy lehetséges iránya határozható meg: 1.) a renin-angiotenzin rendszerbe való beavatkozás angiotenzin-konvertáz enzim (ACE) gátló vagy angiotenzin receptor gátló (ARB) gyógyszer alkalmazásával; 2.) az emberi ACE2 enzim és a SARS-CoV-2 tüskefehérje kapcsolódásának gátlása N-acetilcisztein, esetleg quercetin segítségével; 3.) az ACE2 aktivitás növelése ibuprofen segítségével; 4.) a SARS-CoV-2 által diszbiotikusan módosított vastagbél flóra probiotikus irányú eltolása probiotikumok, prebiotikumok, valamit triptofán alkalmazásával.hu_HU
dc.description.courseegészségügyi menedzserhu_HU
dc.description.courseactlevelezőhu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeMSc/MAhu_HU
dc.format.extent39hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/334913
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectSARS-CoV-2hu_HU
dc.subjectCOVID-19hu_HU
dc.subjectACE2hu_HU
dc.subjectgyógyszer újrapozicionáláshu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudományhu_HU
dc.titleA koronavírus és a renin-angiotenzin rendszer kapcsolata a COVID-19 elleni gyógyszerek fejlesztésének tükrébenhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (NK)