A könyvtárosok jövőjével foglalkozni igen érdekes de a téma összetettsége miatt kissé nehéz feladat. Sokrétű, hisz a könyvtáros hivatás publikációs vizsgálatánál górcső alá kell venni az összes, holdudvarához szorosan kapcsolódó, így témájában szinte megkerülhetetlen szegmenst, mint például a könyvtárak jövője, az információs társadalom kihívásai, a társadalom megítélése és az elvárások, a könyvtárosok képzése, felkészültsége. Nem kívánom minden területét áttekinteni. Dolgozatom fejezetcímei árulkodnak a hangsúlyokról. Napjainkban a tudás szerepének felértékelődése nyomán egyre nagyobb szerep jut az információszolgáltató intézményeknek. Az információs társadalomban a gazdagság a tudásból fakad. A tudás pedig az információ eléréséből, befogadásából, megosztásából és használatából. Hogy valóban hatékonyak tudjanak lenni az emberek a tudásuk megformálásában, átadásában, gyakorlatot kell szerezniük az informatikai készségek terén – magasabb szintű információs írástudásra van szükségünk. Az egyre sürgető változási irányok olyan követelményrendszert fogalmaznak meg a könyvtár (és természetesen a könyvtáros) irányába, amelyre azonnali belső változással, változtatással kell válaszolni. Sokan megkongatták már a vészharangot a könyvtár fölött, de én azt gondolom, hogy a könyvtár, és a könyvtáros szakma jelentősége nem nő és nem is csökken a digitális kor megváltozott követelményeinek, kihívásainak hatására. Új szerepek kellenek, új készségek felvállalása pedig a régi-új közvetítő funkció átmentését is jelentheti a jövőben. Fontos, hogy a társadalom könyvtáros képét átgyúrja a minden bizonnyal eljövő paradigma váltás, amely majd a szakma minden területére bátran rátekint. Dolgozatom összefoglaló. Az a cél vezérelt, hogy a szakirodalomban megjelent, a publikációkban fölvázolt könyvtáros képet áttekintsem. Legfontosabb hivatkozási pontom Kozmáné Sike Emese ebben a tárgyban született dolgozata volt, mert az elméleti elgondolásokat a gyakorlatba is átültette. A dolgozat második felében egy különc könyvtáros személyiség könyvtáros arcát villantom föl, a Szellem és egzisztencia c. Hamvas mű burtoni-fejezetének tükrében, egy nem mindennapi könyvtáros-melankóliáját.