Egy állatfaj elterjedését befolyásoló környezeti tényezők több léptékben tanulmányozhatók. Ezen tényezők mértéke élőhelyen belül sem mutat állandóságot, lehetőséget nyújt összehasonlító vizsgálatokra a területek között, hogy következtetéseket vonjunk le a lokális denzitásból az egyes környezeti igényekre. Az ürgék feltérképezésénél egy 1989-es katonai térképet használtam, amelyet a Google Earth nevű program műholdas fotóival egészítettem ki. A végigjárt területek közül azokat nyilvánítottam ürgék által lakottnak, ahol valamilyen ürgejelenlétet tapasztaltam, akár akusztikusan, akár vizuálisan. Vizsgálataim során 10 olyan élőhelyet találtam a Közép-Nyírségben, amely jelentős ürgepopulációt tart el. A vizsgált élőhelyfragmentumok méretét és izoláltságát térinformatikai program segítségével határoztam meg. A gyepfoltok izoláltságát az adott folt ezer méteres körzetében lévő többi homoki legelő területének összegével fejeztem ki (inverz izolációs index). A statisztikai feldolgozások során az adott mintaterület lágyszárúinak átlagmagasságát, valamint a területméretet használtam. Vizsgálatom során arra kerestem a válaszokat, hogy tapasztalható-e valamilyen összefüggés a terület mérete és az ürgék lyukszámolásos módszerrel becsült egyedszáma között, a folt izoláltsága, valamint a vegetáció átlagmagassága és az egyedszám között. Az adatfeldolgozás során lineáris regresszióanalízist használtam, hogy a vizsgált változók között milyen összefüggés van. A regresszióanalízis eredményei azt mutatták, hogy a területek mérete és az ürgék becsült egyedszáma között erős szignifikáns pozitív összefüggés található, illetve a területek nagy izoláltságot mutattak. A növényzet átlagmagassága és az ürgék becsült egyedszáma között viszont nem találtam összefüggést. Összességében megállapíthatom, hogy a nagyobb terület nagyobb egyedszámot tud eltartani, valamint a fű magassága kis intervallumok közötti változása még nem erőteljes befolyásoló tényező.