Napjaink egyik legfontosabb célkitűzése a fenntartható gazdálkodás feltételeinek megteremtése. Ezeknek a feltételeknek az együttes érvényesülését teszi lehetővé a precíziós mezőgazdaság. Ez magába foglalja a termőhelyhez alkalmazkodó termesztést, táblán belül változó technológiát, integrált növényvédelmet, a csúcstechnológiát, távérzékelést, térinformatikát, geostatisztikát, a növénytermesztés gépesítésének változását és az információs technológia vívmányainak alkalmazását a növénytermesztésben. Vizsgálatainkba a mintagazdaság 24 tábláját, mintegy 2247 ha területet vontunk be. A gazdaság területét három növénytermesztési kerületre (blokkra) osztottuk. A keleti blokkban 11 tábla (1005 hektár), a középsőben 10 tábla (969 hektár), a nyugatiban pedig 3 tábla (274 hektár) termőterület található. Meghatároztuk az átlagszaktanács alapján, illetve precíziósan kijuttatandó hatóanyag-mennyiségeket, majd műtrágyamennyiséget, és a 2010. decemberi műtrágyaárak alapján összehasonlítottuk a két technológiát. Amennyiben a jelenlegi vetésszerkezet helyett a „blokkosítást” alkalmazzuk, azaz egy adott növénytermesztési kerületen belül minél homogénebb növényállományt termesztünk, a tápanyag-gazdálkodás, növényvédelem, talajművelés és a betakarítás munkaműveleteiben is a géprendszereink kihasználtságát növelni tudjuk, ezen keresztül pedig további költségeket takaríthatunk meg. Megvizsgáltunk továbbá egy olyan esetet is, amennyiben 4 gazdaság (7878 hektár) konzorciumi gépvásárlás keretében végzi a precíziós tápanyag-gazdálkodási és növényvédelmi tevékenységet. Beruházás megtérülési vizsgálatainkat 10 évre - tekintve hogy eszközeink amortizációs kulcsa 10 % – végeztük el. A vizsgált időszakban átlagosan 8 %-os kalkulatív kamatlábakkal számoltunk, a Világgazdasági Kutatóintézet állásfoglalásának figyelembe vételével. A vizsgált 32 változatban a belső megtérülési ráta (IRR) -2% és 89% között változott. A nettó jelenérték (NPV) egy kivételével minden esetben pozitív volt.