In our paper, we examine the motives of further studies in higher education among higher education students, as well as how socio-demographic variables modify these motives. Our research method is quantitative. We used a research database gathered in the historical Partium region in 2014 (N = 1792). The theoretical backgrounds of our research are the human capital theory and Bourdieu’s capital conversion model. Based on ten motives of further studies, we made a cluster analysis and examined the relationships of these clusters and the socio-demographic background variables. Our finding is that the most important motive of further studies among students was expanding knowledge. Therefore, the motive of getting higher wages in the future, which is the central aspect in the human capital model, proved to be of minor importance. Based on the capital conversion theory students wanted to gain cultural and social capital when they decided to study further, as both can be profitable for them in the future. However, while the motives of further studies were affected by the social background of students, contrary to our hypothesis, financial motives were not more important for those students coming from disadvantage backgrounds than for other students

Dolgozatunkban a felsőoktatási továbbtanulás motivációit vizsgáljuk a felsőoktatási hallgatók körében, illetve azt, hogy ezek milyen társadalmi és demográfiai háttérváltozókkal függenek össze. Kutatási módszerünk kvantitatív, egy, a partiumi térségben lekérdezett 2014-es hallgatói minta adatait használtuk fel (N = 1792). Kutatásunk elméleti hátterét az emberi tőke modell és a bourdieu-i tőkekonvertálási elmélet adja. Az empirikus részben a kérdőívben szereplő tíz továbbtanulási motiváció mentén klaszterelemzést végeztünk, és vizsgáltuk a klaszterek és a háttérváltozók kapcsolatát is. Eredményeink szerint a legfontosabb továbbtanulási motiváció a tudásgyarapítás volt, azaz az emberi tőke elméletben központi szerepet betöltő későbbi magasabb jövedelem szempontja háttérbe szorult. A hallgatók a tőkekonvertálási modellel összhangban inkább kulturális és kapcsolati tőkét akartak szerezni, amikor a továbbtanulásról döntöttek, ami később anyagi, vagy más formában megtérülhet nekik. Azonban a továbbtanulási motivációkat befolyásolta a diákok társadalmi háttere, de hipotézisünkkel szemben az anyagi szempontok nem voltak egyértelműen fontosabbak a rosszabb hátterű diákoknak, mint a jobb hátterűeknek.