Judicial practice regarding the compensation for personal injuries caused by the circumstances of penal institutions, violating the fundamental rights of convicts and detainees of other dues

Fájlok
Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Absztrakt
Leírás
The studied topic is the judicial practice regarding the compensation for personal injuries caused by the circumstances of penal institutions, which violate the fundamental rights of convicts and detainees of other dues. Dual research questions have been posed because of the characteristics of the covered topic. The first one is related to civil law and is about demandants’, defendants’ and courts’ attitudes and tendencies relating to the topic in question. The second question, inseparably stemming from the previous one, is from the field of penal execution: what kind of traits can be abstracted from the judicial decisions when it comes to the condition of Hungarian penal institutions.  To answer these, empirical methodology must be applied. Accordingly, I examined 91 judicial decisions from 2014 to 2020. Thus, this study depicts the entirety of the relevant time range, meaning that the demandants’, defendants’ and courts’ characteristics are introduced in their arc of development, rather than pointwisely. In my study I delineate the demandants’ actions firstly: their claims, their supposedly violated rights and the ontological phenomena causing harm. Secondly, as displaying the defendants’ statements of defence, I specify the legal arguments brought on in order to support the claim that the penal institutions caused no harm to those held captive, or that they cannot be obliged to pay compensation. Afterwards, I examine the judicial practice. Firstly, I write about the ways courts treat the claims of ascertainment, namely whether or not the rights of those who are captivated were violated. Subsequently, I portray the claims of detain, about which I illustrate the relevant regime of liability and its partial requirements. Then I write about the matrix of the compensation for personal injury and the indemnification for the prison circumstances, the relation and the delimitation of the two. Finally, I answer the research questions. I draw an ideal model about the first question, in which the parties adduce correctly and make fair judgements.  By these the demandants can make sure that the violation of their rights is ascertained and that they are given compensation.  By following the model, the defendant can achieve the lowest amount of compensation possible, while the court can make the correct decision from a dogmatic point of view. As for the penal executive question, I give suggestions to solve the problem of the circumstances of penal institutions violating fundamental rights.
A dolgozat vizsgálódásának fókuszába eső kérdéskör az elítéltek vagy egyéb jogcímen fogvatartottak alapvető jogait sértő elhelyezési körülmények miatti sérelemdíj iránti igények joggyakorlata. Ezzel összefüggésben a taglalt téma jellegéből fakadóan kettős kutatási kérdés került megfogalmazásra. Az első polgári jogi jellegű, s arra irányul, hogy a joggyakorlatban milyen felperesi, alperesi és bírósági attitűdök, tendenciák jelennek meg az elhelyezési körülményekkel összefüggő sérelemdíj kapcsán. A második a büntetés-végrehajtás tárgykörét érinti, s elválaszthatatlanul következik az elsőből: a bírói gyakorlatból milyen, a magyar büntetés-végrehajtási körülményeket jellemző sajátosságok tárhatóak fel. Ezek megválaszolása empirikus kutatásmódszertant igényel. Ennek megfelelően 91 darab 2014 és 2020 közötti ítéletet dolgoztam fel átfogó jelleggel. Ez nem jelent mást, minthogy a dolgozat bemutatja a sérelemdíj jogintézménye szempontjából releváns teljes időszakot, azaz a felperesi, alperesi és bírósági karakterisztikák nemcsak pontszerűen, hanem fejlődési ívükben kerülnek ismertetésre. Dolgozatomban először a felperesi kereseteket taglalom: részletezem, hogy mire irányul a kereseti kérelmük, melyik személyiségi jogaikat vélik sérülni, illetve milyen létbeli jelenségekre alapozzák a jogsértést. Második pontként vizsgálom az alperesi ellenkérelmeket illetően, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek milyen jogi érvekkel kívánják alátámasztani, hogy nem követtek el jogsértést, vagy hogy velük szemben sérelemdíj kiszabására nincs lehetőség. Ezek után térek rá a bírói gyakorlat vizsgálatára. Először azt részletezem, hogy a bíróságok miként kezelik a megállapítási kereseteket, vagyis a jogsértés meg- vagy meg nem történtének kérdését. Majd bemutatom a marasztalási kereseteket, amelyek kapcsán a bíróságok szerint releváns felelősségi rezsimet, illetve az annak megfelelő részkövetelményeket taglalom. Ezek után kitérek a sérelemdíj és az elhelyezési körülményekkel összefüggő kártalanítás mátrixára, bemutatom a két jogintézmény viszonyrendszerét és az egyes elhatárolási pontokat. Végül sor kerül a kutatási kérdések megválaszolására. A polgári jogi kérdés kapcsán egy ideális modellt vázolok fel, amelyben az egyes eljárási szereplők megfelelő hivatkozásokat tesznek és döntéseket hoznak. Ezek révén a felperes biztosítani tudja, hogy a sérelmei miatt a jogsértést megállapítsák, valamint számára sérelemdíjat ítéljenek meg. Az alperes a modell követésével elérheti, hogy a megítélt sérelemdíj összege minél kisebb legyen, a bíróság pedig helyes dogmatikai alapokra helyezkedhet. A büntetés-végrehajtási kérdés kapcsán pedig megoldási javaslatokkal élek, amik mentén felszámolhatóak lennének az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények.
Kulcsszavak
compensation for personal injuries, prison circumstances, penal institutions, convicts, detainees of other dues, judicial practice, personal rights, fundamental rights, sérelemdíj, elhelyezési körülmények, büntetés-végrehajtási intézetek, elítéltek, egyéb jogcímen fogvatartottak, bírói gyakorlat, személyiségi jogok, alapvető jogok
Forrás