A felnőtt magyar lakosság oltási és koronavírus-specifikus egészségműveltsége

Abstract

Az oltási egészségműveltség (VHL) és a koronavírus-specifikus egészségműveltség (Covid-HL) alapvető szerepet játszanak az oltási döntésekben, azonban korábban nem álltak rendelkezésünkre populációs szintű adatok ezen területekről. Ezen kutatási űr betöltésére két, a lakosságra reprezentatív keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk felnőtt magyar mintán 2020-ban és 2022-ben: (1) a HLS₁₉-VAC skála hazai validálása, a VHL szintjének és determinánsainak meghatározása; (2) a Covid-HL szintjének, determinánsainak, valamint a Covid–19 elleni oltási hajlandóságot befolyásoló tényezők azonosítása céljából. Első vizsgálatunk eredményeként validáltuk a VHL mérésére alkalmas HLS₁₉-VAC skálát (Cronbach-alfa: 0,78). A VHL szintje 82,4 pont volt, a legtöbb nehézséget az okozta a válaszadóknak, hogy kiválasszák, melyik védőoltás szükséges számukra vagy családjuk számára. A VHL és az egészségműveltség (HL) között mérsékelt pozitív korrelációt találtunk minden almintában. A VHL determinánsaként az anyagi depriváció hiányát, a közepes és erős társas támaszt, valamint az iskolázottságot azonosítottuk. Második vizsgálatunk eredményei szerint a megfelelő Covid-HL aránya 43,6% volt. A megfelelő szintű Covid-HL determinánsai között a női nemet, a felsőfokú iskolai végzettséget, az elfogadható társadalmi helyzetet és a jó anyagi helyzetet azonosítottuk. Mintánkban 73,1% volt a Covid–19 elleni védőoltás esetében az oltási hajlandóság aránya. Az oltási hajlandóság legerősebb előrejelzője a magasabb Covid-HL volt. Negatív összefüggést találtunk a munkanélküliséggel, illetve kisebb városokban és falvakban élők esetében. Eredményeink alapján javasoljuk, hogy az egészségügyi szakemberek képzésében nagyobb szerepet kapjon a vakcinológia és a HL-alapú kommunikáció, illetve a nem megfelelő HL-szintű kliensek támogatása. A védőoltásokkal kapcsolatos kommunikációt is érdemes lenne differenciálni a védőoltásokat elfogadók és a kategorikus elutasítók csoportja szerint. Az egészségügyi ellátórendszerbe vetett bizalom erősítése, illetve az egészségügyi szakemberekkel folytatott kommunikáció lehetőségének biztosítása ugyancsak fontos pandémiás helyzetben. Továbbá javasoljuk longitudinális vizsgálatok elvégzését az ok-okozati összefüggések feltárásához. Vaccination literacy (VHL) and COVID-related health literacy (COVID-HL) play a fundamental role in vaccination decisions. However, population-level data on these topics was previously lacking in Hungary. To address this, we conducted two representative cross-sectional surveys of the adult Hungarian population in 2020 and 2022. The first study aimed to validate the Hungarian version of the HLS₁₉-VAC scale and determine VHL levels and determinants in Hungary. The second study aimed to identify the level and determinants of COVID-HL, as well as the factors influencing willingness to be vaccinated against COVID-19. As a result of our first study, we validated the Hungarian version of the HLS19-VAC scale for measuring VHL (Cronbach's alpha: 0.78). The VHL level was 82.4 points, with respondents finding it most difficult to judge which vaccinations are necessary for themselves or their family. We found a moderate positive correlation between VHL and health literacy (HL) in all sub-samples. We identified the lack of financial deprivation, moderate to strong social support and secondary educational level as determinants of VHL. According to the results of our second study, 43.6% of respondents had adequate COVID-HL. We found that female sex, tertiary education, belonging to the normal social status in society, and good subjective perception of family wealth were the determinants of sufficient COVID-HL. In our sample, 73.1% of respondents were willing to be vaccinated against COVID-19. The strongest predictor of vaccine acceptance was sufficient COVID-HL. We also found negative associations of vaccine acceptance with unemployment and with living in smaller towns and villages. Based on our findings, we recommend that vaccinology and HL-based communication, as well as support for clients with inadequate HL levels, should play a greater role in the training of healthcare professionals. We should tailor vaccine communication efforts to different groups, including those who accept vaccines and those who categorically reject them. Efforts should focus on enhancing trust in the healthcare system and ensuring opportunities for communication with healthcare professionals during a pandemic. Furthermore, we recommend conducting longitudinal studies to explore causal relationships.